A Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három vármegye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs.
A megye számos védett természeti értéket őriz, többek között az abaligeti cseppkőbarlangot, a Szársomlyói természetvédelmi területet és a villányi kőbánya őslénybemutatóját.
A legfontosabb turisztikai célpontok közé tartozik Pécs, Mohács, Siklós, Villány, Máriagyűd, Szigetvár, Pécsvárad, az Ormánság, a Zselic és a Kelet-Mecsek.
A gyógy- és wellnesslehetőségek központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők.
A megye kedvelt üdülővizei közé tartozik az Abaligeti-tó, az orfűi tórendszer és a pécsváradi Dombay-tó.
Pécs megyei jogú város, a Dunántúl legnagyobb, Magyarország ötödik legnépesebb települése. Baranya vármegye és a Pécsi járás székhelye, egyetemi város és katolikus püspöki központ.
A mai Pécs területét eredetileg kelta és pannon törzsek lakták, majd a rómaiak alapítottak itt várost Sopianae néven a 2. század elején. A mediterrán hangulatú település 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet. Római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Szent István király 1009-ben püspökséget alapított a városban, majd a 14. században Nagy Lajos király itt hozta létre Magyarország első egyetemét, amely máig működik.
Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO „Városok a békéért” díját a kisebbségi kultúrák ápolásáért és a délszláv háború menekültjeivel szemben tanúsított befogadó, toleráns hozzáállásáért. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második helyezést ért el az „Élhető Települések” (The LivCom Awards) nemzetközi versenyén a 75–200 ezer fős kategóriában.
Pécs két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbség – a németek és a horvátok – egyik legfontosabb hazai központja.
A 2011-es népszámlálás szerint a lakosság kevesebb mint fele (49%) kötődik valamely vallási felekezethez. A legnagyobb vallási közösség a kereszténység, ezen belül a katolikusok aránya 39,7%. A római katolikusok mellett 528 fő görögkatolikus él a városban. Jelentős protestáns közösségek is találhatók, főként reformátusok (8 142 fő) és evangélikusok (2 094 fő). Az ortodox hívők száma 160 fő, többségük nemzetiségi háttérrel (orosz, román, szerb, bolgár, görög). A zsidó vallási közösséghez 95 fő tartozik. Emellett több kisebb keresztény közösség is működik a városban.
Pécs egyes városrészei felkúsznak a Mecsek lejtőire és völgyeibe, egészen az erdők és szőlők határáig. Földrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező: magas a napsütéses órák száma, a fülledt nyári napokon pedig a Mecsekről érkező légáramlatok hűtik és tisztítják a levegőt.
Pécs egyes városrészei felkúsznak a Mecsek lejtőire és völgyeibe, egészen az erdők és szőlők határáig. Földrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező: magas a napsütéses órák száma, a fülledt nyári napokon pedig a Mecsekről érkező légáramlatok hűtik és tisztítják a levegőt.
A városban több mint 250 műemlék található. Egész évben gazdag kulturális kínálat várja az érdeklődőket, nyaranta pedig egymást érik a fesztiválok. A belváros különösen hangulatos: számtalan kiülős terasz, kávézó és étterem teszi barátságossá.
Mohács a Dél-Dunántúl délkeleti szegletében fekszik, Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. Kedvező infrastruktúrával rendelkezik, és kiváló minőségű mezőgazdasági földek veszik körül. 2007 óta az Európai Unió hivatalos dunai határkikötőjeként is működik.
A város legismertebb eseménye az évente megrendezett busójárás (más néven Poklade), amelynek idején több ezren látogatnak el Mohácsra. A város történelmi jelentősége is kiemelkedő: tőle délre zajlott 1526. augusztus 29-én a mohácsi csata, ahol a szervezetlen magyar sereg súlyos vereséget szenvedett az óriási túlerőben lévő oszmán hadseregtől. A csata pontos helyszínét az elmúlt évtizedek kutatásai igazolták. Az első tömegsírokat 1975-ben tárták fel, majd az 1976-os, 450. évfordulóra létrehozták a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet.
Én magam is Mohácson születtem – egy igazi kis ékszerdoboz a Duna partján. Gyönyörű zöld környezete, mediterrán éghajlata, különleges épületei és hangulatos sétálóutcája miatt méltán közkedvelt az idelátogatók körében. A Duna káprázatos látványa mellett fekvő város csendes, nyugodt és barátságos – aki egyszer ellátogat ide, biztosan visszavágyik.
A város története során mindig meghatározó szerepet töltött be a térségben. Első ismert írásos említése 1093-ból, Szent László idejéből származik, ahol Bolok néven szerepel. A török hódoltság idején a település szinte teljesen elnéptelenedett, majd Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyokkal telepítették újra. Az ő leszármazottaik ma is itt élnek, innen ered a város történelmi elnevezése: Németbóly.
Bóly ma oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, közigazgatási és gazdasági szempontból is mikrotérségi központnak számít. Az önkormányzat bölcsődét, kétnyelvű óvodát, szakközépiskolát, könyvtárat és közművelődési intézményt működtet. Az országban elsőként itt, a bólyi általános iskolában vezették be 1982-ben a kéttannyelvű oktatást, amely azóta is működik, kiegészülve művészeti képzéssel.
A település ötvözi a kisvárosok csendes, békés hangulatát a nagyvárosokra jellemző fejlett infrastruktúrával, felkészült szakemberekkel és sokszínű kulturális élettel.
A város legnagyobb büszkesége a siklósi vár, amely jelenlegi, 18. századi formájában Magyarország egyik legépebben fennmaradt várkastélya. Története során többször átépítették, így gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt felfedezhetők rajta. Falai között vártörténeti kiállítás, Gádor István kerámia-gyűjteménye és egy kesztyűkiállítás is megtekinthető. A 14–15. századi várkápolna belső tere szintén külön figyelmet érdemel.
A vár közvetlen közelében, különleges környezetben található a Siklósi Thermal Spa, amely egész évben várja a pihenni és feltöltődni érkezőket. A fürdőben többféle medence, szaunavilág és sportolásra alkalmas pályák kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
A Villányi Borvidék Magyarország egyik legjelentősebb borturisztikai központja. A térség szolgáltatóit az 1994 óta működő Villány–Siklósi Borút fogja össze, amely szervezett formában mutatja be a borvidék pincészeteit, vendéglátóhelyeit és programlehetőségeit.
A borvidék jellegzetes látképei a tradicionális pincesorok, amelyekben ünnepek és rendezvények alkalmával megelevenedik a térség gazdag termelési kultúrája. A pincesorok építészetileg is egyedülállóak: bár első pillantásra hasonlóak, mindegyik saját, egyedi karakterrel rendelkezik.
1988-ban jött létre a Custodes Vinórum de Villány Borrend, amelynek célja a borvidék hagyományainak és történetének megőrzése és továbbörökítése. Tagjai között kiváló borászok és elkötelezett borkedvelők találhatók. A borrend tagjai közül négyen is elnyerték az Év Bortermelője címet: Tiffán Ede (1991), Gere Attila (1994), Polgár Zoltán (1996), Bock József (1997).
A borrend munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Villány ma a magyar minőségi borászat egyik vezető fellegvára.
A déli határ mentén, a Tenkes-hegy lábánál fekvő kisváros kellemes mediterrán klímájával, híres gyógyvizével, gyógyfürdőjével, gyógykórházával, valamint színvonalas szállodáival és vendéglátóhelyeivel várja az ide érkezőket. Harkány Magyarország egyik legjelentősebb és legszebb gyógyfürdőhelye. Egyedülálló, kénes összetételű gyógyvizét a 19. század óta használják különféle betegségek kezelésére – ez a város legnagyobb természeti kincse.
A tiszta levegő és a vidéki nyugalom mellett a több mint kétszáz éve kialakuló modern infrastruktúra biztosítja a gyógyulást és a kellemes pihenést. A szezon időszakában zenei programok és fesztiválok gondoskodnak a szórakozásról. Déli fekvése és kedvező mikroklímája miatt Harkány és környéke az ország egyik legnaposabb vidéke: az évi napsütéses órák száma eléri a 2200-at, ami több mint 10 százalékkal haladja meg az országos átlagot.
Szigetvár történelmi város, amely neve szorosan összekapcsolódik Zrínyi Miklós és vitézeinek hősiességével. A hangulatos kisváros utcáin sétálva lépten-nyomon találkozhatunk a múlt értékeivel, amelyek máig megőrizték történelmi jelentőségüket. Magyarország történelmének egyik kiemelt emlékhelye a Szigetvári vár, ahol Zrínyi Miklós dicső kirohanása zajlott. Az utóbbi években gondosan helyreállított erődítmény tipikus síkvidéki várként épült; bár látványos formájával nem tűnik ki, falai között érezhető a történelem légköre. A kiállítások és szakvezetés segítségével a látogatók szinte életre kelthetik a vérzivataros török háborúk emlékeit.
A történelmi múlt és az épített kulturális örökség mellett Szigetvár egyik legnagyobb vonzereje a gyógyvize. A fürdő 62 °C-os gyógyvize 800 méter mélyről tör fel, 1966 óta. Nátrium-kloridos, alkáli-hidrogén-karbonátos és magas fluoridtartalmú, amely elsősorban mozgásszervi és reumatikus panaszok enyhítésére alkalmas. Magas fluoridtartalma az időskori csontritkulás lassításában is segítséget nyújt.
Pécsvárad a Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 681 méter magas Zengő lábánál fekszik, Pécstől mindössze 19 kilométerre. A település szerves központja a kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek, és gazdag műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben. Mai arculata is tükrözi hajdani királyi alapítású egyházi központjának méltóságát.
A Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár dominálja a városképet, miközben a házak váltakoznak: a módosabb polgárházak és egyszerűbb porták között mindenütt sok kert, virág és gyümölcsös található, és a várost szőlők, valamint szelídgesztenye-erdő koszorúzza.
Pécsvárad országos ritkaságnak számító látnivalói közé tartozik a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal, a Pécsváradi vár, amely a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi, a 1767-ben épült Nagyboldogasszony-templom rokokó oltárokkal és szószékkel, a 12. századi Mindenszentek-kápolna, valamint a 1785-ből származó református templom. Emellett figyelemre méltó a Szentháromság téren álló Városháza, amelyet 1857-ben neogótikus stílusban épített Gianone Ágoston svájci-olasz építész, továbbá a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes – ideértve a kápolnát, a katolikus és református parókiát, a régi iskolát –, valamint a német parasztházak és Borsos Miklós 1969-ben állított Szent István bronzszobra.
Pécsvárad egyedülálló történelmi és építészeti öröksége révén a Kelet-Mecsek kiemelkedő turisztikai célpontja.
